Kapcsolat
Segítünk átlátni, megfelelő-e Önnek az átalányadózás
Tisztázzuk a bevételi kereteket, költséghányadokat és kötelezettségeket
Országosan elérhető könyvelői és adózási segítséget nyújtunk
Ha szeretné gyorsabban tisztán látni a lehetőségeit, írjon nekünk.
Vállalkozás indításakor sok olyan döntést kell meghozni, amely később hatással lesz az adózásra és a mindennapi működésre. Ilyenkor különösen fontos, hogy az adózási forma illeszkedjen a tervezett tevékenységhez, a várható bevételhez és ahhoz, hogy a vállalkozás főállásban vagy mellékállásban indul.
Az átalányadózás jó választás lehet azoknak az induló egyéni vállalkozóknak, akik egyszerűbb működéssel kezdenek, még nem számolnak bonyolultabb céges háttérrel, és szeretnék már az első hónapoktól átlátható keretek között kezelni a vállalkozásukat.
Mellékállású vállalkozóknál gyakran azért kerül elő az átalányadózás, mert a vállalkozás kezdetben kiegészítő bevételi forrásként működik. Ilyen esetben fontos kérdés, hogy a vállalkozó rendelkezik-e megfelelő munkaviszonnyal, mekkora bevételre számít, és milyen rendszerességgel fog számlázni.
Ez a forma sok esetben jól illeszkedhet mellékállású működéshez, de a bevételi határokat, a bevallási kötelezettségeket és az esetleges fizetendőket ilyenkor is követni kell.
Az átalányadózás sok szolgáltató egyéni vállalkozónál felmerülhet. Ide tartozhatnak például oktatók, tanácsadók, kreatív szakemberek, online szolgáltatók, szépségipari vállalkozók vagy más önálló szakemberek.
Ezeknél a vállalkozásoknál különösen fontos, hogy a bejelentett tevékenység, a várható bevétel és a működés jellege összhangban legyen egymással. Egy rosszul megválasztott tevékenységi kör vagy hibásan kezelt költséghányad később kellemetlen adózási helyzetet okozhat.
Az átalányadózás azoknak is jó megoldás lehet, akik szeretnék jobban tervezni, milyen adózási és adminisztratív feladatok várhatók év közben. Ez különösen fontos akkor, ha a bevétel növekedni kezd, több ügyfél jelenik meg, vagy a vállalkozó főállású működésre váltana.
Ebben az esetben nemcsak az induláskori döntés számít, hanem az is, hogy a vállalkozás év közben követhető maradjon.
A jó döntéshez a vállalkozás valós helyzetét kell nézni: a tevékenységet, a bevételi terveket, a vállalkozói jogállást és azt, hogy milyen irányba szeretne tovább működni.
Az átalányadózás azoknak is jó megoldás lehet, akik szeretnék jobban tervezni, milyen adózási és adminisztratív feladatok várhatók év közben. Ez különösen fontos akkor, ha a bevétel növekedni kezd, több ügyfél jelenik meg, vagy a vállalkozó főállású működésre váltana.
Ebben az esetben nemcsak az induláskori döntés számít, hanem az is, hogy a vállalkozás év közben követhető maradjon.
A jó döntéshez a vállalkozás valós helyzetét kell nézni: a tevékenységet, a bevételi terveket, a vállalkozói jogállást és azt, hogy milyen irányba szeretne tovább működni.
Az átalányadózás 2026-ban is kedvező választás lehet sok egyéni vállalkozó számára, de csak akkor ad biztonságosabb működési keretet, ha a vállalkozás valós helyzetéhez igazodik. A legtöbb probléma nem szándékos hibából adódik, hanem abból, hogy egy bevételi határ, tevékenységi kör, járulékfizetési szabály vagy határidő nincs időben átgondolva.
Sok vállalkozó azért választaná az átalányadózást, mert elsőre könnyebben kezelhető adózási formának tűnik. A döntésnél azonban nemcsak az egyszerűséget kell nézni, hanem azt is, hogy a vállalkozás működése, bevétele, jogállása és hosszabb távú tervei illeszkednek-e ehhez az adózási módhoz.
Ami egy mellékállású, kisebb bevétellel működő vállalkozónál megfelelő lehet, nem biztos, hogy ugyanígy jó megoldás egy főállású, rendszeres bevételre építő egyéni vállalkozásnál.
Az átalányadózásnál a tevékenységi kör nem pusztán adminisztratív adat. Az ÖVTJ-kód és a ténylegesen végzett tevékenység hatással lehet arra is, hogy milyen költséghányad alkalmazható, ezért ezt már a vállalkozás indításakor vagy módosításakor érdemes pontosan átgondolni.
Ha a vállalkozó többféle szolgáltatást végez, vagy nem egyértelmű, melyik tevékenységhez milyen szabály kapcsolódik, később adózási eltérés, javítás vagy hatósági kérdés is felmerülhet.
Az átalányadózás bevételi határa nem olyan adat, amelyet elég csak év végén megnézni. Ha a vállalkozás bevétele gyorsabban növekszik a vártnál, időben kell látni, mikor közelít egy olyan szinthez, amely már befolyásolhatja az adózási formát vagy a következő lépéseket.
Év közbeni indulás, szüneteltetés vagy újraindítás esetén a számítás még nagyobb körültekintést igényelhet. Ilyenkor nem mindig a teljes éves keretből kell kiindulni, ezért könnyen téves következtetésre juthat az, aki csak az általános értékhatárt nézi.
Főállású egyéni vállalkozóként az átalányadózás mellett a járulékfizetési szabályokra is fel kell készülni. Induláskor ez különösen fontos, mert a bevétel az első hónapokban még ingadozhat, miközben bizonyos fizetési kötelezettségekkel már számolni kell.
Ezért főállású működésnél nem elég a várható éves bevételt átgondolni. A havi terheket is előre látni kell, hogy a vállalkozás ne csak adózási szempontból, hanem pénzügyileg is fenntartható legyen.
Gyakori félreértés, hogy az adómentes részt a vállalkozók teljes mentességként értelmezik. Fontos különbséget tenni aközött, hogy egy jövedelemrész személyi jövedelemadó szempontjából mentesülhet, és aközött, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozónak egyáltalán nincs semmilyen fizetési vagy bevallási kötelezettsége.
Ez különösen akkor lényeges, ha a vállalkozó főállásban működik, év közben változik a jogállása, vagy a bevétele átlép egy olyan szintet, amely már új teendőket hozhat.
Az átalányadózás mellett az alanyi adómentesség értékhatárát is külön kell kezelni. Előfordulhat, hogy a vállalkozás az átalányadózás szabályai szerint még megfelelő keretek között működik, de ÁFA szempontból már közelít egy fontos határhoz.
Ez nemcsak könyvelési kérdés, mert az ÁFA megjelenése a számlázást, az árképzést és az ügyfelek felé kommunikált díjakat is érintheti. A részletes ÁFA-szabályokat ezért érdemes külön áttekinteni.
Az átalányadózás nem szünteti meg a bevallási és adminisztratív kötelezettségeket. Fontos, hogy a bevétel, a jogállás és a határidők év közben is követhetőek legyenek, mert ezek alapján derül ki, mikor milyen bevallási vagy fizetési teendő merül fel.
A problémák sokszor abból adódnak, hogy egy határidő, változás vagy bevételi adat nem kerül időben a helyére.
Biztonságosabb működést ad, ha az év közbeni adatok folyamatosan rendezve vannak, nem csak utólag, egy bevallási időszak végén kerülnek elő.
Egy vállalkozás működése év közben is változhat. Nőhet a bevétel, új ügyfelek jelenhetnek meg, bővülhet a tevékenységi kör, megszűnhet vagy létrejöhet egy munkaviszony, esetleg a vállalkozó főállásúvá válhat.
Ezek a változások az átalányadózás szempontjából is jelentősek lehetnek. Ami 2026 elején még megfelelő adózási formának tűnik, később újragondolást igényelhet. Ezért az átalányadózást nem egyszeri választásként, hanem év közben is figyelmet igénylő adózási keretként érdemes kezelni.
Az átalányadózásnál sokszor nem egy nagy döntés okoz nehézséget, hanem a kisebb részletek összeadódása. A tevékenység, a költséghányad, a bevételi keret, a bevallások és a fizetési határidők együtt határozzák meg, mennyire lesz biztonságosan kezelhető ez az adózási forma.
Mi itt az ASK Könyvelő Irodánál abban segítünk, hogy ezek a kérdések ne utólag, kapkodva kerüljenek elő, hanem rendezett könyvelési háttér részeként legyenek kezelve.
Először megismerjük, milyen vállalkozásról van szó: induló vagy már működő egyéni vállalkozásról, főállású vagy mellékállású működésről, milyen tevékenységről és várható bevételről beszélünk.
Így nem általános válaszokból indulunk ki, hanem abból, ami az Ön vállalkozásánál valóban számít.
Átalányadózásnál nem mindegy, milyen tevékenység alapján működik a vállalkozás, és ahhoz milyen költséghányad kapcsolódik. Ha többféle szolgáltatást végez, vagy új tevékenységet venne fel, ezt érdemes időben átnézni.
A cél, hogy a vállalkozás ne bizonytalan besorolás alapján működjön, hanem később is vállalható szakmai háttérrel.
A bevételi kereteket nem szerencsés csak év végén ellenőrizni. Ha a bevétel gyorsabban nő a vártnál, fontos időben látni, mikor közelít a vállalkozás egy olyan határhoz, amely már új döntést vagy teendőt hozhat.
Ez különösen hasznos lehet növekvő vállalkozásnál, év közbeni indulásnál vagy szüneteltetés után.
Az átalányadózó egyéni vállalkozóknál is vannak bevallási és fizetési határidők. Mi gondoskodunk arról, hogy a szükséges adatok rendezett formában kerüljenek feldolgozásra, a bevallások határidőben elkészüljenek, és Ön átláthatóbban lássa, milyen fizetendőkre kell készülnie.
Az átalányadózás és az alanyi adómentesség nem ugyanaz. Áttekintjük, hogy a számlázási gyakorlat, a bevétel és az ügyfélkör alapján mire kell figyelni ÁFA szempontból, hogy egy esetleges változás ne váratlanul érje a vállalkozást.
Ha olyan változás merül fel, amely hatással lehet az átalányadózásra, jelezzük, és közérthetően elmagyarázzuk a lényeget. Ilyen lehet például a bevétel növekedése, új tevékenység felvétele, főállású működésre váltás vagy az alanyi adómentesség határának közelítése.
Ha átalányadózóként szeretné rendezettebben látni a teendőit, írjon nekünk pár mondatot a vállalkozásáról.
Az átalányadózásnál 2026-ban is a bevétel, a költséghányad, az adómentes jövedelemrész és a vállalkozó jogállása határozza meg, milyen fizetési és bevallási feladatok merülnek fel. Az alábbi pontok abban segítenek, hogy átláthatóbb legyen, milyen alapadatokkal kell számolni.
2026-ban az átalányadózás addig alkalmazható, amíg az egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, vagyis 38 736 000 forintot .
Kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozóknál az értékhatár magasabb: az éves minimálbér ötvenszerese, vagyis 193 680 000 forint .
Év közbeni kezdés, megszűnés vagy szüneteltetés esetén a bevételi értékhatárt időarányosan kell figyelembe venni.
Az átalányadózásban a bevételből a tevékenységhez kapcsolódó költséghányad levonásával állapítható meg a jövedelem.
2026-ban a fő költséghányadok:
A költséghányadnál nemcsak a bejelentett tevékenység számít, hanem az is, hogy ténylegesen mely tevékenységből származott bevétel.
2026-ban az átalányadózó egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelméből 1 936 800 forint személyi jövedelemadó szempontjából adómentes.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 45%-os költséghányadot alkalmazó vállalkozóknál 3 521 455 forint bevételig nem keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség.
Az adómentes rész a jövedelemre vonatkozik, nem önmagában a teljes bevételre.
Ha az átalányban megállapított jövedelem meghaladja az adómentes jövedelemrészt, akkor a meghaladó rész után 1 5% személyi jövedelemadót kell fizetni .
Az adóelőleget negyedévente kell megfizetni, a negyedévet követő hónap 12. napjáig.
A járulékfizetésnél lényeges, hogy az egyéni vállalkozó főállásban, mellékállásban, nyugdíjasként vagy tanulmányok mellett végzi-e a tevékenységét.
Főállású egyéni vállalkozónál 2026-ban a társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér, vagy megfelelő esetben a garantált bérminimum. A szociális hozzájárulási adó alapjánál 2026-tól már nem kell alkalmazni a korábbi 112,5%-os szorzót.
Mellékállású vagy nappali tagozatos tanulmányok mellett működő vállalkozónál a járulék- és szocho-fizetés eltérően alakulhat, ezért ezt mindig a konkrét jogállás alapján kell vizsgálni.
Az átalányadózó egyéni vállalkozók bevallási és fizetési feladatai jellemzően negyedéves ritmusban jelennek meg.
Fontosabb határidők:
A fenti összegek és szabályok a NAV 2026-os tájékoztatói alapján kerültek összefoglalásra.
Az átalányadózás és az alanyi adómentesség két külön terület. Az átalányadózás a jövedelem megállapításához kapcsolódik, az alanyi adómentesség pedig az ÁFA kezelését érinti.
2026-ban az alanyi adómentesség értékhatára 20 millió forint. Ez nem azonos az átalányadózás bevételi keretével, ezért átalányadózóként is külön kell figyelni rá. A NAV tájékoztatása szerint 2026-ra akkor választható az alanyi adómentesség, ha a vállalkozás 2025-ben és várhatóan 2026-ban sem lépi át a 20 millió forintos határt; év közbeni kezdésnél a keret időarányosan értendő.
Alanyi adómentes vállalkozóként a számlákon általában nem jelenik meg felszámított ÁFA. Ha viszont a vállalkozás átlépi az értékhatárt, az már a számlázást, az árképzést és az adminisztrációt is érintheti.
Ez különösen akkor fontos, ha a vállalkozó magánszemélyeknek vagy kisebb vállalkozásoknak számláz, mert az ÁFA megjelenése a végső árakat is befolyásolhatja.
Előfordulhat, hogy egy vállalkozó az átalányadózás bevételi keretén belül marad, de az alanyi adómentesség határához már közel kerül. A két értékhatár nem ugyanarra vonatkozik, és nem ugyanazt a következményt hozza.
Ezért az átalányadózás mellett az ÁFA-helyzetet is érdemes külön nyomon követni, főleg bevételnövekedés vagy nagyobb megbízások esetén.
A közös munka elején nem az a cél, hogy Ön minden szabályt előre pontosan ismerjen. Sokkal fontosabb, hogy átlássuk a vállalkozása alaphelyzetét, és abból induljunk ki, ami az Ön működését ténylegesen érinti.
Első lépésként elég röviden leírnia, hogy induló vagy már működő egyéni vállalkozásról van szó, főállásban vagy mellékállásban vállalkozik, milyen tevékenységet végez, és jelenleg átalányadózóként működik-e.
Ha már van becsült vagy tényleges éves bevétele, azt is érdemes megadni. Nem kell szakmai nyelven megfogalmazni az üzenetet; a lényeg, hogy lássuk, milyen irányból érdemes elindulni.
A pontosabb képhez szükség lehet a tevékenységi körökre, a számlázási adatokra, korábbi bevételekre, bevallásokra vagy arra, hogy van-e munkaviszonya a vállalkozás mellett.
Ha valami hiányzik, jelezzük. Nem az a cél, hogy Ön előre mindent tökéletesen összekészítsen, hanem hogy közösen tisztázzuk, milyen információkra lesz szükség a rendezett könyvelési háttérhez.
Az átalányadózó vállalkozás könyvelése akkor lesz könnyebben kezelhető, ha az iratok, számlák és fontos adatok nem utólag, kapkodva kerülnek elő. A közös munka elején ezért átbeszéljük, hogyan történjen az adatok átadása, mire kell rendszeresen figyelni, és milyen határidők érinthetik Önt.
Így a könyvelés nem bizonytalan háttérfeladatként jelenik meg, hanem követhető rendszerként illeszkedik a vállalkozás működéséhez.
Az év során előfordulhat, hogy a bevétel növekedése, egy új tevékenység, a jogállás változása vagy egy nagyobb megbízás miatt érdemes újra ránézni az adózási helyzetre.
Ilyenkor segítünk értelmezni, hogy a változás milyen könyvelési vagy adózási teendőt hozhat, hogy ne utólag derüljön ki, ha valamire figyelni kellett volna.
Ha átalányadózóként szeretne könyvelői segítséget kérni, vagy még csak most gondolkodik ezen az adózási formán, küldje el nekünk röviden vállalkozása alaphelyzetét. Nem szükséges szakmai részletességgel megfogalmaznia az üzenetet, elég, ha leírja, hol tart most, és miben bizonytalan.
Az első üzenetben sokat segít, ha megírja, hogy induló vagy már működő egyéni vállalkozásról van-e szó, főállásban vagy mellékállásban vállalkozik-e, milyen tevékenységet végez, és jelenleg átalányadózóként működik-e.
Ha már látja a várható éves bevételt, vagy van olyan konkrét kérdése, amely miatt könyvelői segítséget keres, azt is érdemes beleírni az üzenetbe.
Az űrlap kitöltése nem jár kötelezettséggel. A megkeresés alapján áttekintjük, milyen könyvelési vagy adózási kérdés merülhet fel az Ön vállalkozásánál, és ennek megfelelően tudunk visszajelezni.
Telefon: +36 20 251 7456
E-mail: info@askkonyveloiroda.hu
Kapcsolat
Az átalányadózás az egyéni vállalkozók egyik választható adózási formája. A lényege, hogy a vállalkozó jövedelmét nem a ténylegesen összegyűjtött költségszámlák alapján állapítják meg, hanem a bevételből egy jogszabály szerinti költséghányad levonásával. Ez egyszerűbbé teheti az adózás áttekintését, de ettől még figyelni kell a bevételi határokra, a tevékenységre, a jogállásra és a bevallási kötelezettségekre is.
Tételes költségelszámolásnál a vállalkozó a ténylegesen felmerült, igazolt költségeit veszi figyelembe. Átalányadózásnál ezzel szemben nem az a döntő, hogy mennyi költségszámla gyűlt össze, hanem az, hogy a bevételhez milyen költséghányad kapcsolódik. Ez azoknál lehet kedvezőbb és átláthatóbb, akik kevés költséggel működnek. Ugyanakkor a választás előtt érdemes megnézni, hogy a vállalkozás működése valóban illik-e ehhez a rendszerhez.
Sokan azért választják az átalányadózást, mert elsőre egyszerűbbnek és könnyebben követhetőnek tűnik, mint más adózási formák. Különösen vonzó lehet azoknak az egyéni vállalkozóknak, akiknek nincs sok elszámolható költségük, és szeretnének kiszámíthatóbb adózási keretek között működni. Fontos azonban, hogy az átalányadózás nem minden helyzetben automatikusan a legjobb döntés. A tevékenység, a bevétel, a jogállás és a tervek együtt számítanak.
Az átalányadózás alapvetően az egyéni vállalkozók adózási lehetősége. Ez azt jelenti, hogy nem általános céges adózási forma, hanem kifejezetten az egyéni vállalkozói működéshez kapcsolódik. Induláskor vagy adózási forma választásakor ezért először azt kell tisztázni, hogy az adott vállalkozási forma egyéni vállalkozás-e, és a tervezett működés mellett választható-e az átalányadózás. Ez különösen fontos vállalkozásindítás előtt.
Igen, induló egyéni vállalkozóként is lehet átalányadózást választani, ha a vállalkozás megfelel a feltételeknek. Ilyenkor különösen fontos már az indulás előtt átgondolni a várható bevételt, a tevékenységet, a főállású vagy mellékállású működést és az esetleges költségeket. Egy induló vállalkozásnál sok későbbi kellemetlenség megelőzhető azzal, ha az adózási forma nem találgatás alapján, hanem a tervezett működéshez igazítva kerül kiválasztásra.
A költséghányad azt mutatja meg, hogy a bevétel mekkora részét tekinti a szabályozás költségnek. A fennmaradó rész lesz az átalányban megállapított jövedelem, amely alapján az adózási kötelezettségek számíthatók. A költséghányad mértéke a végzett tevékenységtől függ, ezért nem mindegy, milyen tevékenységi kör alapján működik a vállalkozás. Ez az egyik oka annak, hogy az átalányadózásnál a tevékenység pontos meghatározása különösen fontos.
A költséghányadot elsősorban a vállalkozás ténylegesen végzett tevékenysége határozza meg. Nem elég csak azt nézni, hogy milyen tevékenység szerepel a nyilvántartásban; az is számít, hogy a bevétel valójában milyen szolgáltatásból vagy tevékenységből származik. Ha a vállalkozó többféle tevékenységet végez, a helyzet külön figyelmet igényelhet. Ilyenkor érdemes szakmai segítséggel átnézni, melyik költséghányad alkalmazható biztonságosan.
Az átalányadózás megfelelőségét nem egyetlen adat alapján lehet eldönteni. Számít a tervezett vagy meglévő bevétel, a tevékenység jellege, a költségek nagysága, a főállású vagy mellékállású jogállás, valamint az is, hogy a vállalkozás várhatóan hogyan fog fejlődni. Egy kis bevétellel induló mellékállású vállalkozónál más szempontok lehetnek fontosak, mint egy főállású, rendszeres bevételre építő vállalkozónál.
Az átalányadózás kevésbé lehet előnyös akkor, ha a vállalkozásnak magasak a tényleges költségei, gyorsan közelíti a bevételi értékhatárokat, vagy a vállalkozó jogállása miatt jelentősebb havi terhekkel kell számolni. Szintén érdemes óvatosnak lenni, ha a tevékenységi kör vagy a költséghányad nem egyértelmű. Ilyenkor nem az a kérdés, hogy az átalányadózás általánosságban jó-e, hanem az, hogy az adott vállalkozásnak valóban kedvező-e.
Vállalkozásindításkor az adózási forma meghatározza a későbbi adminisztrációt, fizetési kötelezettségeket és könyvelési feladatokat. Ha ez a döntés kapkodva vagy hiányos információk alapján történik, később nehezebb lehet korrigálni. Érdemes már az első lépések előtt tisztázni, milyen tevékenységet fog végezni, mekkora bevételre számít, főállásban vagy mellékállásban vállalkozik-e, és ezek alapján valóban illeszkedik-e az átalányadózás a tervezett működéshez.
2026-ban az átalányadózás főszabály szerint addig alkalmazható, amíg az egyéni vállalkozó éves vállalkozói bevétele nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, vagyis 38 736 000 forintot. Kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozóknál az értékhatár magasabb, 193 680 000 forint. Fontos, hogy ezek a határok nemcsak év végén számítanak, hanem a vállalkozás év közbeni működését is befolyásolhatják.
Az átalányadózás bevételi értékhatára nem egy teljesen önálló, minden évben változatlan összeg, hanem a minimálbérhez kapcsolódik. 2026-ban az éves minimálbér tízszerese adja az általános átalányadózási bevételi határt. Ez azért fontos, mert ha a minimálbér változik, az átalányadózásnál figyelembe veendő értékhatárok is módosulhatnak. Így nem érdemes régebbi évek számaiból kiindulni.
Ha az egyéni vállalkozó év közben kezdi meg a tevékenységét, megszünteti azt, vagy szünetelteti a vállalkozását, a bevételi értékhatárt időarányosan kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor nem feltétlenül a teljes éves keret használható fel. Éppen ezért év közbeni indulásnál különösen fontos előre megnézni, hogy a tervezett bevétel belefér-e az adott időszakra jutó keretbe.
Ha az egyéni vállalkozó túllépi az átalányadózásra vonatkozó bevételi értékhatárt, elveszítheti az átalányadózás alkalmazásának lehetőségét. Ez nem egyszerű adminisztratív kellemetlenség, mert ilyenkor a vállalkozás adózási helyzetét újra kell rendezni. A gyakorlatban ezért nem szerencsés év végén szembesülni a túllépéssel; a bevétel alakulását év közben is érdemes követni.
2026-ban az átalányadózásnál három fő költséghányaddal lehet találkozni: 45%, 80% és 90%. A 45%-os költséghányad az általános kategória, a 80%-os meghatározott ipari, mezőgazdasági és szolgáltatási tevékenységeknél merülhet fel, a 90%-os pedig kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetén alkalmazható. A megfelelő költséghányad meghatározásánál nemcsak a bejelentett tevékenység, hanem a tényleges bevételszerző tevékenység is számít.
A 45%-os költséghányad azt jelenti, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozó bevételének 45%-át a szabályozás költségként veszi figyelembe, és a fennmaradó rész lesz az átalányban megállapított jövedelem. Ez a főszabály szerinti kategória azoknál a tevékenységeknél, amelyek nem tartoznak a 80%-os vagy 90%-os költséghányad alá. A NAV példája szerint 7 000 000 forint bevételnél 45%-os költséghányad mellett 3 850 000 forint átalányban megállapított jövedelem keletkezik.
A 80%-os költséghányad meghatározott tevékenységeknél alkalmazható. Ide tartozhatnak például egyes ipari, mezőgazdasági és szolgáltatási tevékenységek, például építőipari kivitelezés, fodrászat, szépségápolás, gépjárműjavítás, vendéglátó tevékenység, taxis személyszállítás vagy járművezető-oktatás. A felsorolás tevékenységi körökhöz kötött, ezért nem elég általánosságban megítélni, hogy a vállalkozás „szolgáltatást végez”; a konkrét tevékenységet kell nézni.
A 90%-os költséghányad azoknál az egyéni vállalkozóknál merülhet fel, akik kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végeznek. Ez kedvezőnek tűnhet, de a „kizárólag” szó miatt különösen fontos a tényleges működés vizsgálata. Ha a vállalkozás más tevékenységből is bevételt szerez, az befolyásolhatja az alkalmazható költséghányadot. Ezért kiskereskedelmi vállalkozásnál is érdemes pontosan látni, miből keletkezik bevétel.
Az adómentes jövedelemrész azt jelenti, hogy az átalányban megállapított jövedelem meghatározott része után nem kell személyi jövedelemadót fizetni. 2026-ban ez az összeg 1 936 800 forint. Ez nem a teljes bevételre vonatkozik, hanem az átalányban megállapított jövedelemre. A 45%-os költséghányadot alkalmazó vállalkozóknál ez 3 521 455 forint bevételig jelent személyijövedelemadó-mentességet.
Átalányadózásnál a bevétel és a jövedelem nem ugyanaz. A bevétel az az összeg, amely a vállalkozáshoz beérkezik, a jövedelem pedig az az összeg, amely a költséghányad levonása után megmarad. Az adómentes rész a jövedelemre vonatkozik, nem a teljes bevételre. Ha ezt a vállalkozó összekeveri, könnyen tévesen ítélheti meg, mikor jelenik meg személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége.
A fő különbség az, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozó milyen jogviszony mellett végzi a vállalkozási tevékenységét. Más szabályok szerint kell kezelni azt, aki főállásban vállalkozik, és azt, aki például heti 36 órás munkaviszony vagy nappali tanulmányok mellett működteti az egyéni vállalkozását. Ez azért fontos, mert a jogállás befolyásolhatja a járulékfizetést és a rendszeres fizetési kötelezettségeket is. A NAV tájékoztatója szerint heti 36 órás munkaviszony vagy nappali tanulmányok mellett a tb-járulék és a szocho alapja eltérően alakulhat a főfoglalkozású vállalkozói helyzethez képest.
Főállású egyéni vállalkozóról jellemzően akkor beszélünk, ha a vállalkozó nem rendelkezik olyan másik jogviszonnyal, amely a vállalkozása mellett mellékállású vagy másodfoglalkozású helyzetet eredményezne. Ilyen esetben a vállalkozás nem kiegészítő tevékenységként jelenik meg, hanem a vállalkozó fő biztosítási jogviszonya lesz. Ez átalányadózásnál különösen fontos, mert főállásúként a járulékfizetési kötelezettségek már alacsonyabb vagy ingadozó bevétel mellett is jelentkezhetnek.
Mellékállású átalányadózóként általában az a vállalkozó kezelhető, aki a vállalkozása mellett rendelkezik heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal, vagy nappali tanulmányokat folytat. Ebben az esetben a vállalkozás nem a fő biztosítási jogviszonyként jelenik meg. Ettől még az átalányadózással kapcsolatos bevételeket, határidőket és bevallási kötelezettségeket követni kell, de a járulékfizetés számítása más helyzetből indulhat ki, mint főállású vállalkozónál.
A heti 36 órás munkaviszony azért fontos, mert ez határvonalat jelenthet a főállású és a mellékállású vállalkozói helyzet között. Ha Ön átalányadózó egyéni vállalkozóként emellett vállalkozik, akkor a járulék- és szocho-fizetés megítélése eltérhet attól, mintha kizárólag a vállalkozásából élne. Nem elég tehát azt nézni, hogy van-e munkahelye; azt is látni kell, hogy a munkaviszony eléri-e a szükséges óraszámot, és év közben változik-e ez a helyzet.
Nappali tagozatos tanulmányok mellett az átalányadózó egyéni vállalkozó helyzete több szempontból hasonló lehet a mellékállású működéshez. A NAV tájékoztatója szerint, ha a vállalkozó nappali tanulmányok folytatása mellett végzi a tevékenységét, a tb-járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja a göngyölítéssel megállapított összeghez igazodik. Ez kedvezőbb lehet a főállású helyzethez képest, de a vállalkozás bevételét, az adómentes részt és a bevallási teendőket ebben az esetben is követni kell.
Nyugdíjasként az átalányadózás megítélése eltérhet az aktív korú főállású vagy mellékállású vállalkozók helyzetétől. Ilyenkor különösen fontos tisztázni, hogy a vállalkozó kiegészítő tevékenységet folytat-e, milyen bevétele várható, és milyen bevallási vagy adófizetési kötelezettségek merülhetnek fel. A nyugdíjas jogállás nem jelenti azt, hogy a vállalkozással kapcsolatos adminisztráció automatikusan megszűnik, ezért induláskor vagy változáskor érdemes külön átnézni a pontos helyzetet.
Ha egy átalányadózó vállalkozó év közben elveszíti vagy megszünteti a munkaviszonyát, az a vállalkozói jogállását is érintheti. Ilyenkor a korábban mellékállásként kezelt vállalkozás főállásúvá válhat, ami már más járulékfizetési helyzetet eredményezhet. Ez nem olyan változás, amit érdemes utólag rendezni, mert a fizetési és bevallási kötelezettségek időben kapcsolódnak a jogálláshoz. Ezért fontos, hogy a munkaviszony megszűnése minél előbb jelezve legyen a könyvelő felé.
Ha valaki mellékállásból főállású egyéni vállalkozóvá válik, az átalányadózás mellett a járulékfizetés szempontjából is új helyzetet jelenthet. Ettől kezdve nemcsak az számít, hogy mennyi bevétele keletkezik, hanem az is, hogy főállásúként milyen minimumszabályok vonatkoznak rá. A vállalkozó számára ez rendszeresebb fizetési kötelezettséget hozhat, ezért a váltás előtt célszerű átnézni, hogy a vállalkozás bevétele elbírja-e az új terheket.
A jogállás közvetlenül befolyásolhatja, hogy milyen járulékalappal kell számolni. Főállású vállalkozónál minimumszabályok is megjelenhetnek, míg heti 36 órás munkaviszony vagy nappali tanulmányok mellett a NAV tájékoztatója szerint a tb-járulék és a 13% szociális hozzájárulási adó alapja a göngyölítéssel megállapított összeg lehet. Ezért ugyanaz a bevétel más fizetési helyzetet eredményezhet attól függően, hogy Ön főállásban, mellékállásban vagy tanulmányok mellett vállalkozik.
Azért fontos időben jelezni a jogállás változását, mert a könyvelési és adózási teendők nem mindig csak a bevételtől függenek. Ha megszűnik a munkaviszony, elindul egy nappali tagozatos képzés, passzívvá válik a hallgatói jogviszony, vagy főállásúvá válik a vállalkozás, az befolyásolhatja a járulékfizetést és a bevallásokat is. Ha ezek az információk késve derülnek ki, könnyen utólagos javításra vagy nem várt fizetési kötelezettségre lehet szükség.
Igen, egy egyéni vállalkozó lehet egyszerre átalányadózó és alanyi adómentes is, ha mindkét feltételrendszernek megfelel. Fontos azonban, hogy a kettő nem ugyanazt jelenti. Az átalányadózás a jövedelem megállapításának módja, az alanyi adómentesség pedig az ÁFA kezeléséhez kapcsolódik. Ezért a vállalkozónak külön kell figyelnie az átalányadózás bevételi keretét és az alanyi adómentesség értékhatárát is.
Az átalányadózás azt határozza meg, hogyan számoljuk ki az egyéni vállalkozó jövedelmét a bevétel és a költséghányad alapján. Az alanyi adómentesség ezzel szemben az ÁFA szempontjából fontos: azt érinti, hogy a vállalkozó főszabály szerint ÁFA felszámítása nélkül számlázhat-e. A két szabályrendszer egymás mellett is működhet, de nem váltják ki egymást, és külön értékhatárokhoz kapcsolódnak.
2026-ban az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár 20 millió forint. Ez azt jelenti, hogy 2026-ra akkor választható alanyi adómentesség, ha a vállalkozás 2025-ben és várhatóan 2026-ban sem lépi át ezt a bevételi határt. Aki 2026-ban év közben kezdi meg működését, annál a keret időarányosan értendő.
Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó átlépi az alanyi adómentesség értékhatárát, akkor ÁFA szempontból új helyzetbe kerülhet. Ez a számlázást, az árképzést, az adminisztrációt és a bevallási feladatokat is érintheti. Ilyenkor nemcsak azt kell megnézni, hogy az átalányadózás továbbra is alkalmazható-e, hanem azt is, hogyan kell kezelni a vállalkozás ÁFA-kötelezettségét a továbbiakban.
Azért, mert a két értékhatár eltérő szabályhoz kapcsolódik. Előfordulhat, hogy egy vállalkozó az átalányadózás bevételi keretén belül marad, de közben az alanyi adómentesség határához már közel kerül. Ez félreértést okozhat, ha a vállalkozó csak az egyik keretet követi. Biztonságosabb működést ad, ha az átalányadózás és az ÁFA szempontjából fontos bevételek év közben is külön nyilvántartva és értelmezve vannak.
Alanyi adómentes vállalkozóként a számlákon általában nem jelenik meg felszámított ÁFA. Ha azonban a vállalkozás ÁFA-kötelezetté válik, a számlázási gyakorlat is megváltozhat: más számlaadatokra, más árkezelésre és pontosabb ÁFA-adminisztrációra lehet szükség. A NAV tájékoztatása szerint az alanyi adómentes minőségben történő számlázás a választásra vonatkozó nyilatkozat benyújtásától alkalmazható.
Az ÁFA azért érintheti az árképzést, mert megváltozhat, hogy az ügyfél felé kommunikált díj bruttó vagy nettó szempontból hogyan értelmezhető. Ez különösen akkor lehet érzékeny kérdés, ha a vállalkozó magánszemélyeknek vagy kisebb, ÁFA-levonásra nem jogosult ügyfeleknek dolgozik. Ilyenkor az ÁFA megjelenése a végső árat is befolyásolhatja, ezért a bevételnövekedés mellett az árakat is időben érdemes átgondolni.
Ha az átalányadózó főként magánszemélyeknek számláz, az alanyi adómentesség megtartása különösen fontos lehet az árak szempontjából. A magánszemély ügyfelek általában a végső fizetendő összeget nézik, nem azt, hogy az ár nettó vagy bruttó módon épül fel. Ha ÁFA-kötelezettség jelenik meg, az árképzést és az ügyfelek felé történő kommunikációt is át kell gondolni.
Az alanyi adómentesség miatt nem elég csak azt látni, mennyi bevétel keletkezett összesen év végén. Érdemes év közben is követni a számlázott bevételeket, a nagyobb megbízásokat, az ismétlődő ügyfelekből származó bevételt és azt, hogy a vállalkozás milyen gyorsan közelíti a 20 millió forintos határt. Így időben látható, ha az ÁFA-helyzet külön figyelmet igényel.
Különösen akkor érdemes átnézni az ÁFA-helyzetet, ha a bevétel gyorsabban nő a vártnál, nagyobb megbízás érkezik, a vállalkozó új ügyfélkör felé nyit, vagy már látható, hogy közelíti az alanyi adómentesség értékhatárát. Ilyenkor nemcsak könyvelési kérdésről van szó, hanem a számlázás, árképzés és ügyfélkommunikáció előkészítéséről is.
Az átalányadózó egyéni vállalkozónak nemcsak a bevételeit kell nyilvántartania, hanem a kapcsolódó adó- és járulékbevallási feladatokra is figyelnie kell. Érintett lehet az éves személyijövedelemadó-bevallás, valamint biztosított egyéni vállalkozóként az ’58-as bevallás is. 2026-ban a tb-járulékot és a szociális hozzájárulási adót az ’58-as bevallásban havi bontásban kell bevallani, a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig.
Átalányadózásnál több határidő is érintheti a vállalkozót. Ilyen lehet a negyedéves adóelőleg-fizetés, a járulék- és szocho-bevallás határideje, valamint az éves személyijövedelemadó-bevallás. 2026-tól a szocho és a tb-járulék bevallásának és megfizetésének határideje a negyedévet követő hónap 12. napja, de a járulékbevallásban a közterheket havonkénti bontásban kell szerepeltetni.
Adóelőleget akkor kell fizetni, ha az átalányban megállapított jövedelem meghaladja az adómentes jövedelemrészt. Ilyenkor nem a teljes jövedelem után kell automatikusan személyi jövedelemadót fizetni, hanem az adómentes részt meghaladó rész válik adóelőleg-alappá. A fizetendő összeg megállapításához ezért pontosan kell látni a bevételt, a költséghányadot és az addig keletkezett átalányban megállapított jövedelmet.
Az éves SZJA-bevallás fontos, de átalányadózóként nem csak év végén vagy a következő év tavaszán merülhetnek fel teendők. A bevétel, a jogállás, a járulékfizetés és az adóelőleg év közben is változhat. Ha ezek csak az éves bevalláskor kerülnek elő, könnyen előfordulhat, hogy a vállalkozó késve szembesül egy fizetési kötelezettséggel vagy javítandó adattal. Ezért érdemes év közben is követni az adatokat.
Egy elmulasztott bevallási határidő felesleges ügyintézést, pótlást, önellenőrzést vagy akár hatósági figyelmeztetést is eredményezhet. Sokszor nem szándékos mulasztásról van szó, hanem arról, hogy a vállalkozó nem tudta, mikor milyen bevallás érinti. A határidők követése azért fontos, mert az átalányadózás csak akkor marad nyugodtan kezelhető háttér, ha a szükséges adatok és bevallások időben a helyükre kerülnek.
Átalányadózóként érdemes rendszeresen átadni a számlázási adatokat, a bevételeket, a tevékenységben történt változásokat, a jogállást érintő információkat, valamint minden olyan adatot, amely hatással lehet a bevallásokra vagy a fizetendőkre. Ha megszűnik vagy létrejön egy munkaviszony, új tevékenység kerül be, nagyobb megbízás érkezik, vagy változik a számlázási gyakorlat, azt is fontos jelezni. Így a könyvelés nem utólagos javításokra épül.
A könyvelő nemcsak a bevallások elkészítésében segíthet, hanem abban is, hogy a vállalkozó átlássa, mire kell figyelnie év közben. Ilyen lehet a bevételi keretek követése, a költséghányad értelmezése, a főállású vagy mellékállású jogállás kezelése, az alanyi adómentesség figyelése és a határidők rendszerezése. A cél nem az, hogy az ügyfél minden szabályt fejből tudjon, hanem hogy időben megkapja a vállalkozását érintő fontos információkat.
A könyvelő a rendelkezésre álló számlázási és bevételi adatok alapján segíthet figyelni, hogy a vállalkozás hogyan közelít az átalányadózás vagy az alanyi adómentesség szempontjából fontos értékhatárokhoz. Ez különösen akkor hasznos, ha a bevétel gyorsabban nő a vártnál, nagyobb megbízás érkezik, vagy a vállalkozás év közben indult, szünetelt, majd újraindult. A folyamatos követés segíthet elkerülni, hogy egy határátlépés csak utólag derüljön ki.
Az átalányadózásnál sok vállalkozó nem bonyolult szakmai magyarázatot szeretne, hanem azt akarja érteni, hogy neki mikor mit kell tennie. Ezért fontos, hogy a könyvelő közérthetően jelezze a fizetési kötelezettségeket, határidőket, változásokat és döntési pontokat. Mi itt az ASK Könyvelő Irodánál fontosnak tartjuk, hogy az ügyfél ne csak kész bevallásokat kapjon, hanem értse is, mi történik a vállalkozása adózásában.
Könyvelőhöz érdemes fordulni már vállalkozásindítás előtt, adózási forma választásakor, főállású működésre váltás előtt, bevételnövekedésnél, új tevékenység felvételekor vagy akkor, ha bizonytalanná válik az ÁFA-helyzet. Akkor is hasznos lehet szakmai segítséget kérni, ha a vállalkozó már átalányadózóként működik, de nem biztos benne, hogy jól követi a kereteket, határidőket és bevallási teendőket.